Mennyei lelkek

2. rész: Rokukkuzarui palotája

Az erdő közepén járunk a forrásnál. Már hajnalodik és InuYasha még csak most, ébredezik:

-        Hol vagyok?

-        Az élők közt!- mondta Shippo, mire InuYasha megfogta és beledobta a vízbe. Felpattan, és látja, hogy hívatlan vendégeik vannak.:- Kik vagytok?

-        Én Miyuki...

-        Én Keiko... Úgynevezett vándorok vagyunk. Harcolunk a gonosz ellen és megvédjük a jót!

-        Velünk tarthatnak? ... Kérlek InuYasha!- Kagome olyan szemekkel nézett a fiúra, hogy az nem tudott ellent mondani...

-        Na jó, rendben van... – mondta, majd felült az egyik fára, és duzzogott... – Mi van???- fordult vissza idegesen.

-        Semmi, indulhatunk? Itt nem biztonságos. –kérdezte Sango, majd felkeltette Miroku - t.

-        Menjünk...- Inu.

-        Na és mi a cél?- Miyuki.

-        Naraku palotája...- mondta InuYasha sejtelmesen. Majd útra kéltek. Fél napon keresztül utaztak, míg Kagome összeesett. Mindenki megijedt, InuYasha felkapta a lányt és rohant, ahogy csak tudott, hogy mielőbb elérjen egy faluba, a többiek meg utána. Fél óra múlva Sango a magasból lekiált Inu - nak:

-        InuYasha, egy palota!

-        Vettem!!! –kiált vissza a félszellem. Pár fa, bokor és már ott is voltak. Megálltak az építmény előtt, mire kilép egy viszonylag szép, ámde idősebb asszony. Keiko egyből felismerte:

-        Roku...

-        Á szervusztok lányaim! –mondta Roku.

-        Hé, ki ez a nő? –Sango.

-        Őőő... a mi úgynevezett mentorunk...- válaszolta Miyuki, kicsit zavartan.

-        Úgy van, hogyhogy itt?

-        Ezt mi is kérdezhetnénk tőled...- Keiko.

-        Ó, hát tudod ez egy olyan...- folytatta volna, ha Kagome nem tért volna magához...

-        Ka - Kagome, jól vagy?

-        Attól függ... rosszul vagyok...- mondta Kag, majd újra elájult. Ekkorra már megengedte az ”anyó”, és bevitték az alélt lányt. Lemosták az arcát és vártak.

-        Mi lehet a baja?- töprengett InuYasha.

-        Azt majd akkor tudjuk meg, ha felébredt. –mondta a szerzetes - De van egy sanda gyanúm a bajával kapcsolatban...- itt InuYasha –ra nézett.

-        Mi van... Ha azt hiszed, hogy...

-        Nem hiszem, tudom... – erre InuYasha, és Sango egyesült erővel kupán vágta (^^).

-        Na jó fiatalok irány aludni!

-        Nem vagyunk már gyerekek! –humorizált Keiko.

-        De igen. Na hagyjuk pihenni a kislányt. - majd mindenki kiment, csak Inu maradt bent. Megfogta Kagome kezét, lefeküdt mellé, nem is sejtve, hogy figyelik...